| A válaszadók kb. negyede nem tudja, hogy az volna-e a célravezető, ha közvetítőnyelvként egy nemzeti nyelvet fogadnának el az országok, 68% gondolja azt, hogy igen, 8% pedig azt, hogy nem. Ha ez a kiválasztott nyelv a válaszadók anyanyelve volna, 74%-uknak az jelentené a legnagyobb előnyt, hogy soha nem lennének hátrányos helyzetben a nyelvtudásuk miatt. 58% szerint az, hogy tanulás és költségek nélkül mindenütt tudna beszélni. 72% gondolja úgy, hogy a magyar államnak is származna ebből haszna:  **** Arra a kétdésre, hogy milyen következményekkel járna egy semleges (egyetlen országhoz sem köthető) és logikusan tervezett nyelv alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban a válaszadók 41%-a mondta azt, hogy nem lennének nyelvi szempontból kiváltságos, illetve hátrányos helyzetű népek, 38% szerint mindenki ugyanazt a nyelvet tanulná, 10%-nak volna fontos következmény az, hogy kevesebb időt kellene nyelvtanulásra fordítani. **** Nemzeti nyelvből kialakult közvetítőnyelvek: Kreol és pidzsin nyelvek: 27-28. oldal https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/kmjl/Nador_kotet_2._Nepnyelvek_nemzeti-_es_koezvetitonyelvek.pdf Egy francia-indián keveréknyelvről:
https://www.nyest.hu/hirek/micsif **** Mesterséges vagy tervezett nyelvek: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_nyelv | 
Kvíz: Mesterséges nyelvek I. 